A Himalája alatt, a Jangce és a Mekong forrásvidékén kanyarog a tea és a ló útja. Hosszú évszázadokon keresztül ezen a kereskedelmi ösvényen szállították a jó minőségű, téglákba préselt kínai teát északra, hogy strapabíró tibeti paripákra cseréljék. Ezt az útvonalat járta be nemrég Érsek Erzsébet tatai pedagógus, jógaoktató is, aki az Útinapló sorozat keretei közt január 28-án immár másodszor tartott fényképes útibeszámolót könyvtárunkban. (Korábbi előadásán Kham-Tibet tartományáról mesélt az érdeklődő tataiaknak.)
Hogyan készítik a bai nemzetség tagjai a leglágyabb ízvilágú teát? Hogyan keletkeztek a legenda szerint a Yulong-hegy csúcsai? Hogy néz ki a világ egyik utolsó matriarchális társadalma a Lugu-tó partján, és miért visznek magukkal a mosuo férfiak kalapot, kést és fenyőtobozt, ha udvarolni mennek? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kultúrtörténeti kérdésekre kaphattak választ az útibeszámoló hallgatói.
Az előadásra ezúttal is sokan voltak kíváncsiak, a beszámoló végén számos kérdés is érkezett a látogatóktól. A teakultúra iránt érdeklődők még Yünnan tartomány híres teáját, a pu-erh-t is megszagolhatták.
Köszönjük Érsek Erzsébetnek az érdekes előadást, kedves látogatóinknak pedig az aktív részvételt! Útinapló sorozatunk folytatódik: február hónapban Nagy Mónika japán-koreai tolmács, nyelvoktató, műfordító érkezik hozzánk, aki Japánról mesél majd nekünk.




